Gondolatok a sikerről

Mielőtt ezt az írást elolvasnád; - tudom, hogy akik olvassák az írásaimat, nem azért teszik mert kifinomult a stílusom. Sőt, az az igazság, hogy nincs is kiforrott írói stílusom. Sokkal inkább azért olvasnak bele a blogomba, mert itt aktuális és gyakorlati kérdésekkel lehet foglalkozni. A célom rámutatni az elhajlásokra, amik előfordulnak közöttünk, és egyben rámutatni az igazságra, vagy legalább elgondolkodtatni az igazság felől.
Van, aki demagóg szövegelésnek tartja az itt leírt gondolataimat. Más, jót szórakozik a fogalmazásom hiányosságain, mások viszont elgondolkodnak és talán vannak olyanok is, akik épülnek belőle.
Jó olvasást, és várom a jelzéseket. Lehet névtelenül is, és lehet kritikusan is hozzászólni.


Mózes, egy nagy, kb. két milliós népnek adott vízet a pusztában. 4Mózes 20: 1-13 -ban van megörökítve a történet.
Ha addig nem volt elég tekintélye a nép előtt, az említett eset után nem vitás, hogy mindenki elismerte Mózest. Ha addig nem volt sikeres, azután már nem volt kérdés, hogy ki az igazán sikeres vezető a nép között.
Mégis, megtudjuk a történetből, hogy Isten az eset után másképp látja Mózest, mint a nép. Miért?
Azért, mert nem Isten szava szerint járt el.
Az Úr azt mondta Mózesnek, még a vízfakasztás előtt: - Vedd ezt a vesszőt, gyűjtsd össze a gyülekezetet... és szólj a kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet.
Erre mit tett Mózes? - Vette a vesszőt, össze gyűjtötte a gyülekezetet a kőszikla elé, és azt mondta nekik: - Halljátok meg most ti lázadók! Avagy e kősziklából fakasszunk-e néktek vizet?
És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével kétízben... és sok víz ömle ki...

Tanúlságok:
Vajon nem több az íge iránti engedelmesség, mint az eredményesség?- bár a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást.
A mai keresztyén világban, főleg itt nyugaton, gyakran előfordul, hogy a siker és a látványos eredmények érdekében, valakik teljesen eltávolodnak a tiszta igei alapoktól. Mi pedig valahogy úgy vagyunk velük, hogy - de ők legalább csinálnak valamit. Vagy azt mondjuk: - alapvetően biztos jó, amit hirdet, ha már ennyien követik.

Mózesnek sokba került ez az egy engedetlenség. A bűne az volt, hogy nem az Isten parancsa szerint járt el, hanem a saját belátása szerint vagy mondhatnám, vérmérséklete szerint. Ahelyett, hogy szólt volna a kősziklának, ő vette a bátorságot és kétszer megütötte a kősziklát a botjával, egy fölényeskedő mondat kíséretében: - Avagy e kősziklából fakasszunk-e néktek vizet?
Ez úgy hangzott akkor a nép fülének, hogy úgymond Mózes fakasztott nekünk vizet a kősziklából és ezt ő bármikor meg tudja csinálni. Hű de nagy ember ez a Mózes! Ez igen!

Isten, az Ő szava iránti teljes engedelmességet kérte számon akkor. Miért gondoljuk, hogy ma, egyes népszerű lelki vezérek esetében kivételezne. Senkinek az életében, aki az Ő nevét emlegeti, Isten nem tesz kivételt. Ha az Ő dicsőségét meglopjuk, számonkérés következik.
Ama napon, amikor Isten elé állunk, nem a sikereinket fogja firtatni, hanem az Ő beszéde iránti engedelmességet és hűséget. Mert nem mindenki aki ezt mondja Uram, Uram, megy be az Isten országába, hanem a ki cslekszi az én mennyei Atyám akaratát!
Ha van sikerünk a szolgálatban, az nem azért van, mert kiválóságok vagyunk, hanem mert tetszett az Istennek, hogy korlátaink és gyengeségeink ellenére is használjon.
Ha hűséges voltál, és mégsem kísérte látványos siker a szolgálatodat, azzal tudlak vígasztalni, hogy elég jó társaságban fogsz örvendezni a mennyben. Ott lesz például Jeremiás, akinek az Isten beszéde olyan volt, mint a csontba rekesztett tűz, egy életen át szenvedélyesen hirdette egy lelkileg süket népnek. Senki nem tért meg a szolgálatára. Vagy ott lesz Ezékiel és Hóseás, olyan próféták, akikre nagyon kevesen adtak, hallgattak, vagy Ésaiás, akit Manassé ketté fűrészeltetett a zsidó hagyomány szerint, mert az igazságot merte hirdetni.
Aztán az idők teljességekor eljött a Fiú, aki az övéi közé jött, csakhogy azok nem fogadták be őt.

Valóban, mennyire is volt sikeres Jézus?
Istálóban született, egy falusi ács házában nevelkedett, rövid nyilvános szolgálata alatt soha nem volt vagyona, háza, komolyabb értéktárgyai. Halálakor az összvagyona egy köntös volt, amin a kivégzői osztoztak. Egy ideig nagy tömegek követték ugyan, de a szolgálata vége felé mindenki elhagyta, még a tanítványai is, sőt egy közülük el is árulta. Ez úgy hangzik, mint egy sikertörténet?
Mi volt Jézusnak a fontos?
Atyám... én dicsőítettelek téged e földön. Elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy végezzem azt. János 17: 4.
Jézus életének a siker-része Filippi 2: 9-11-ben van megörökítve: Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való. Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Még egy gondolat a sikerről. Egyetlen helyen fordul elő a siker szó a Bibliában.
Józsué 1: 8. Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasásást, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrízd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon és boldogulsz.
Ezúttal is a siker ígérete, az Isten beszéde iránti pontos engedelmességhez van kötve. Ennek azért kell így lenni, hogy a dicsőség az Istené legyen, és hogy nyilvánvaló legyen az Isten beszédének a tekintélye az emberek között.
Sok sikert kívánok, testvérem!